A probiotikumok megelőzhetik a gyógyszerek okozta gyomor-bélrendszeri tüneteket

Az antibiotikumok megzavarhatják a bél élettani mikrobiomját, és hasmenéshez vezethetnek. A probiotikumok megelőzhetik az antibiotikumok okozta hasmenést, amint azt a Cochrane Collaboration [1]áttekintése összefoglalta és a közelmúltban végzett kiterjedt vizsgálatok is megerősítették [2]. Az antibiotikumok azonban nem az egyetlen gyógyszercsoport, ami bélműködési zavarokat okozhat. Amint azt egy nemrégiben készült szisztematikus áttekintés [3] kiemelte, számos más gyógyszercsoport, köztük a protonpumpa-gátlók is összefüggésbe hozhatók a bélmikrobiom diverzitásának csökkenésével. A protonpumpa-gátlók például a Clostridiales csökkenésével és az Actinomycetales, Micrococcaceae és Streptococcaceae növekedésével állnak kapcsolatban: ezek mind olyan változások, amelyeket korábban a diszbiózis és a Clostridioides difficile fertőzésre való fokozott fogékonyság esetén mutattak ki.

Ennek fényében két placebokontrollos, randomizált, kettős vak vizsgálatban értékelték a probiotikus Bacillus clausii O/C, N/R, SIN és T törzsek hatását a Helicobacter pylori-eradikációs kezelés emésztőszervi mellékhatásai ellen. A két vizsgálat közül az elsőben naponta kétszer 20 mg rabeprazol, naponta kétszer 500 mg klaritromicin és naponta kétszer 1 g amoxicillin hármas kezelésben részesülő 120 beteget randomizáltak, akik 7 napon keresztül naponta kétszer kaptak placebót vagy naponta háromszor B. clausii szuszpenziót (napi 6 milliárd kolóniaképző egység [CFU] teljes dózisa) 14 napon át, a kezelés első napjától kezdődően [4]. A gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat a terápia kezdetétől számított 4 héten keresztül rögzítették egy validált kérdőív alapján. Egy második, hasonló felépítésű vizsgálatban 130 beteget randomizáltak hasonló beválasztási kritériumok alapján, hogy placebót vagy B. clausii kapszulát kapjanak [5]. A fő protokollbeli különbség az volt, hogy a második vizsgálatban a minta nagysága teljesítményszámításon alapult, és hogy a vizsgálatnak volt egy meghatározott elsődleges végpontja, azaz a hasmenés előfordulása az első héten.

A B. clausii klinikailag jelentős mértékben és statisztikailag szignifikánsan csökkentette a hasmenés előfordulását a kezelés első hetében, függetlenül a hasmenés előfordulásában a két vizsgálat között megjelenő különbségektől (1. ábra). Annak ellenére, hogy a második héten a hasmenés előfordulása alacsonyabb volt, a B. clausii által okozott kockázatcsökkenés hasonló volt. Továbbá, amikor a B. clausii csoportban hasmenés lépett fel, az rövidebb ideig tartott, mint a placebocsoportban. Ami az egyéb kimeneti paramétereket illeti, a Nista-vizsgálat mindkét héten az epigasztrikus fájdalom csökkenését állapította meg, míg a Plomer-vizsgálat csak a második héten tette ezt a megfigyelést. Megjegyzendő, hogy a H. pylori eradikációs aránya hasonló volt placebo vagy a B. clausii jelenlétében. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a B. clausii kezelés a placebóval összehasonlítva csökkenti a H. pylori-eradikációs hármas kezeléssel kapcsolatos leggyakoribb gasztrointesztinális mellékhatások előfordulását tünetmentes, H. pylori-pozitív alanyoknál.

_{Érdekütközés: M. Plomer és M. III Perez a Sanofi-Aventis alkalmazottai.}

_{Publikációk: Az alábbiak által anyagilag támogatott orvosi írás és publikáció Sanofi-Aventis Deutschland GmbH.}