A „21. századi fejfájás” jobb megértése valós adatokon keresztül

Tudományos vizsgálatok egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az iparosodott országokban a modern életmód hatással van a fejfájás előfordulására és hatásaira [1]. Ezt a jelenséget „21. századi fejfájásnak” nevezték el (1. ábra). Az egészségtelen táplálkozás, a stressz és a rossz testtartás már régóta ismert kockázati tényezők nemcsak az elhízás és a fáradtság, hanem a fejfájás szempontjából is. Egy másik fontos kiváltó tényezőként a közelmúltban a digitális technológia fokozott használata is megjelent. A COVID-19 világjárvány tovább rontotta a helyzetet: nemcsak a stressz és az idegfeszültség nőtt, hanem az az idő is, amelyet az emberek a képernyő előtt ülve, rossz testtartással töltenek, távolról vesznek részt üzleti megbeszéléseken, és hosszú órákon át tartják a virtuális kapcsolatokat.

A fejfájás legutóbbi időkben tapasztalt növekedésének hatásai - különösen a 15-49 évesek körében - sokrétűek: a koncentráció, a figyelem, a motiváció és a társas kapcsolatok csökkennek, míg a munkaképtelenség, a jelenlét (a munkahelyen való jelenlét a rosszullét ellenére) és a hiányzások aránya növekszik (1. ábra). Bár léteznek hatékony kezelések, a migrénben szenvedők 60%-a és a tenziós típusú fejfájásban (TTH) szenvedők 80%-a soha nem fordul orvoshoz, és a tünetek enyhítése érdekében öngyógyításra hagyatkozik. Eddig keveset tudtunk az ebben a csoportban szenvedők által tapasztalt fájdalom szintje mellett a tényleges negatív hatásokról, illetve az önkezelési módszereikről. Ez az úgynevezett „nem orvos által kezelt fejfájás” (NDH) jelenség az oka annak, hogy az NDH-populációt célzó randomizált, kontrollált vizsgálatok (RCT) nem lehetségesek, mivel csak a szakmailag diagnosztizált fejfájással foglalkoznak. Ezért valós életből vett adatokra, például alkalmazásokból származó adatokra van szükség ahhoz, hogy többet tudjunk meg ezekről az NDH-ban szenvedőkről.

E probléma megvilágítására Goadsby és munkatársai [2] egy alkalmazásalapú vizsgálatot használtak, amely öt ország 60 474 emberétől gyűjtött valós adatokat. A retrospektív keresztmetszeti vizsgálat a „Migraine Buddy” alkalmazás* okostelefon-felhasználóinak önbevalláson alapuló adatait elemezte 25 hónapon keresztül. Ezt a populációt nem választották ki vagy toborozták, de az alkalmazás meglévő felhasználóinak felajánlották a lehetőséget, hogy az adatgyűjtésen kívül maradjanak. Az összes olyan felhasználó adatait, akik nem mondtak le erről, és akik a vizsgálati időszak alatt legalább 45 napig használták az alkalmazást, bevonták az elemzésbe. A fejfájáshoz kapcsolódó adatokat a 2. ábra mutatja.

Nemzetközi szinten a felhasználók 57-67%-a számolt be arról, hogy havonta kevesebb mint 2 fejfájásos epizódja volt, míg 29-36%-uk havonta 2-5 alkalommal szenvedett fejfájástól (2A. ábra). A jelentett fájdalom átlagos intenzitása egy 0-tól 10-ig terjedő skálán 5 körül volt, de Japánban valamivel alacsonyabb volt. Összességében a leggyakrabban említett kiváltó okok a nyaki fájdalom, a stressz és az alváshiány voltak. Az összes alany nagyjából fele számolt be fejfájással járó hányingerről vagy hányásról, kivéve Japánban, ahol ez az arány csak 14,5% volt. Az alanyok 35-64%-a számolt be arról, hogy mindennapi tevékenységei otthon vagy a munkahelyen lassabbak voltak, 32-56%-uknak nehézséget okozott a koncentráció, 7-25%-uknak kimaradtak a társas tevékenységek, 13-21%-uknak pedig csökkent a családdal töltött idő (2B ábra). A leggyakoribb nem farmakológiai beavatkozások az alvás, a vízivás, a zárt térben vagy sötét szobában való tartózkodás és a kávéfogyasztás volt.

Összefoglalva bemutatták, hogy a fejfájás milyen jelentős hatással van az érintettek életére, és hogy a fejfájás kialakulása egyre összetettebbé válik a modern életmód kiváltó tényezői miatt, mint például a digitális média és annak fokozott használata a COVID-19 világjárvány idején.

_{* Migraine Buddy App = okostelefonos alkalmazás a fejfájás és a migrén nyomon követésére, elérhető a https://migrainebuddy.com/ oldalon}

_{Érdekütközés: Luminita Constantin, Marion Eberlin és Iva Igracki Turudic a Sanofi-Aventis munkavállalói. Martin Michel a Sanofi-Aventis tanácsadója.}

_{Publikációk: Az alábbiak által anyagilag támogatott orvosi írás és publikáció Sanofi-Aventis Deutschland GmbH.}